Kelényi Tamás József OPraem (2012-) és
Guba Imre állandó diakónus (2005-)
Plébánosi beköszöntő:
Élénken emlékszem, hogy kisgyerekként a testvéreimmel való játékban én voltam a pap, és az édesanyám fehér szoknyáját magamra véve miséztem és kereszteltem a lányok babáit. Most már nem szerepet játszva, hanem tudatos és teljesebb módon szeretném a mányi közösségben szolgálni testvéreim testi-lelki javát Krisztus Urunk példája szerint.
Négy gyerekes budai családban másodikként láttam meg a napvilágot, egyedüli fiúként Kelényi Tamás néven. Nevelkedésemben a biztos keresztény családi háttér mellett, a Zugligeti Szent Család plébánia, a cserkészet és a Regnum közössége volt meghatározó. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola áldott közege után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet végeztem el. Ez az időszak számomra a felnőtté válás és a hivatáskeresés évei voltak.
A szerzetesség felé vezető úton a jezsuita nagybácsi, a bencés unokatestvér, a premontrei közösség és a meghatározó lelkiatyák ragyogó példák voltak. Kilenc éve (2003.) öltöttem magamra a rend fehér ruháját és kaptam Szent Hermann-József rendi szentünkről a szerzetesi nevemet. Az ünnepélyes örökfogadalmat követő évben, 2009 őszén szenteltek pappá Gödöllőn. Ottani iskolai és plébániai feladatok után most Mányon örömmel folytatom a szolgálatot, hiszen két évig már hétvégeken segítettem Márton atya munkáját.
Hiszem, hogy a nagy elődök nyomdokain haladva, a felelős vezetők segítségével, a katolikus és protestáns testvérek összefogásával, minden jóakaratú ember támogatásával, és az Isten kegyelmébe kapaszkodva együtt csodás dolgokat vihetünk végbe, és áldássá válhatunk egymás számára.